Stirling Motor Elmelet

Hogyan �p�thet�nk h�er�g�pet
Hogyan �p�thet�nk h�er�g�pet, avagy Stirling-motor h�zilag!
A h�t hasznos mechanikai munk�v� alak�tó h�er�g�peknek k�t f� t�pusa van: az
egyikben a robban�s k�zvetlen�l egy dugattyśra hat, a m�sikban pedig valamilyen
k�zvet�t� munkav�gz� k�zegen kereszt�l fejti ki hat�s�t. Az els� bels� �g�s� motor,
amelynek legnyilv�nvalóbb p�ld�ja a benzinmotor: az �zemanyag el�get�sekor a g�z
halmaz�llapotś �g�sterm�kek kit�gulnak, �s k�zvetlen�l elmozd�tj�k a dugattyśt. A
m�sodik t�pus a k�ls� �g�s� motor. Ilyen p�ld�ul a g�zg�p, amelyben a v�z munkav�gz�
k�zeg. Els� l�p�sben az �g� �zemanyag - p�ld�ul a sz�n - elg�z�l�gteti a vizet, majd a
g�zt egy hengerbe vezetik, ahol az elmozd�tja a dugattyśt.
A k�ls� �g�s� motor egy m�sik fajt�j�t Robert Stirling lelk�sz vezette be 1816-ban,
Skóci�ban. A motor munka v�gz� k�zege eredetileg leveg� volt, a k�s�bbi t�pusokban
azonban hidrog�nt vagy h�liumot haszn�ltak. A Stirling-motor t�bb szempontból is
figyelemre m�ltó. A munkav�gz� k�zeget folyamatosan śjra haszn�lja. �zemeltet�s�hez
b�rmilyen h�forr�s megfelel, ez�rt a k�rnyezetet legkev�sb� szennyez� anyagot
v�laszthatjuk, p�ld�ul a hidrog�nt, amelyet napenergia felhaszn�l�s�val v�zbont�ssal
nyerhetn�nk, vagy szerves anyagok boml�sa sor�n keletkez� biog�zt is. Ezenk�v�l -
elm�letben legal�bbis - a motor nagyon jó hat�sfokkal alak�tja �t a h�t mechanikai
munk�v�. Mindezek ellen�re a Stirling-motor a h�tt�rbe szorult. Az utóbbi id�ben az
�tlet kezd ism�t n�pszer�v� v�lni, mert k�rnyezetbar�t �s �zemeltet�s�hez nem csak
k�olajsz�rmaz�kok haszn�lhatók.
A Stirling-motor egy ide�lis Carnot-g�p (reverzibilisen h�t�g�pp� ford�tható). Carnot-
g�pet m�s k�rfolyamatra is lehet �p�teni, ha a ciklusnak a h�tart�lyoktól elszigetelt r�sz
folyamat�ban a g�p munkak�zegen k�v�li elemei is alkalmasan r�szt vesznek. Ilyen
p�ld�ul a Stirling-motor. El�nye a Carnot- k�rfolyamat alapj�n elk�pzelt g�ppel
szemben, hogy t�nyleg m�k�dik (b�r, term�szetesen, nem ide�lisan). A Stirling- motor a
munkak�zeg-g�zon k�v�l bels� h�tart�lyokat is tartalmaz, amelyek a k�ls�
h�tart�lyoktól elszigetelt folyamat-r�szben a munkak�zeggel termikus k�lcs�nhat�sban
vannak.
Mi azt a t�pust k�sz�tett�k el, amelyet Peter I. Tailer �rt le egy cikk�ben. Az eredeti �tlet
a philadelphiai K. Ridert�l sz�rmazik (1876). Ez a berendez�s nem valósz�n�, hogy
versenyre kelhet a hagyom�nyos, korszer� motorokkal, mert leadott teljes�tm�nye kicsi.
El�nye viszont, hogy egyszer� anyagokból is elk�sz�thet�, �s jól tanulm�nyozható rajta a
h�er�g�pek m�k�d�se, valamint a meg�p�t�s k�zben felvet�d�tt probl�m�k seg�tenek
abban, hogy elm�leti �s gyakorlati ismereteket szerezz�nk. A berendez�s egyik vonzó
tulajdons�ga, hogy nincs sz�ks�g pontosan megmunk�lt dugattyśra �s hengerekre.
Mind�ssze k�t, r�szben v�zbemer�tett konzervdobozra van sz�ks�g�nk. A vizet a
berendez�s alj�n l�v� k�t tart�lyba t�ltj�k. A konzervdobozokat er�s�ts�k egy-egy rśd
v�g�re, a rudak m�sik v�g�t r�gz�ts�k a berendez�s tetej�n elhelyezett sślyokkal terhelt
lendker�k hajtókarj�hoz! A tart�lyokat egym�ssal �s a benn�k l�v� konzervdobozokkal,
egy leveg�vel t�lt�tt cs� k�ti �ssze. Ha az egyik tart�lyban l�v� vizet valamilyen
h�forr�ssal, p�ld�ul l�nggal meleg�tj�k, akkor az �sszek�t� cs�ben a leveg� ide-oda
�ramlik, a dobozok hol f�lemelkednek, hol les�llyednek, �s percenk�nt n�h�ny fokos
sz�gsebess�ggel mozg�sba hozz�k a lendkereket. A mozg�s a berendez�s k�t,
csek�lynek t�n� tulajdons�g�val kapcsolatos. Az egyik a lendker�k hajtókarj�nak
elrendez�se: oldalról n�zve a k�ls� karok egym�sra mer�legesek. A m�sik tulajdons�g
azzal f�gg �ssze, hogyan terjed a h� a berendez�sben a h�forr�s �s az egyik
konzervdobozt kit�lt� leveg� k�z�tt.
A Stirling-motor n�gy �llapota
Miel�tt r�szletezn�nk Tailer berendez�s�nek m�k�d�si elv�t, n�zz�k meg a Stirling-
motor m�k�d�si elv�t.
Nyom�s-t�rfogat diagram
K�t merev dugattyś pontosan illeszkedik egy hengerbe, amelynek belsej�ben jobbra-
balra mozoghat ak�r az ott uralkodó l�gnyom�s hat�s�ra, ak�r pedig egy hozz�juk
kapcsolódó g�pezet �ltal. A henger k�zep�n valamilyen porózus anyag, p�ld�ul f�mh�ló
helyezkedik el, amely a g�p m�k�d�se k�zben �tmenetileg h�t t�rol. A dugattyśk
k�zel�ben k�t �llandó h�m�rs�kleten tartott h�tart�ly helyezkedik el, baloldalon
"melegtart�ly", amelyet egy h�forr�s �llandóan magas h�m�rs�kleten tart, jobb oldalon
pedig a "hidegtart�ly", amelynek alacsony h�m�rs�klet�t valamif�le h�elvezet�s
biztos�tja. A motor m�k�d�se k�zben a benne l�v� leveg� nyom�sa, h�m�rs�klete �s
t�rfogata ciklikusan v�ltozik: a leveg� teh�t �llapotv�ltoz�sok k�rfolyamat�n megy
kereszt�l. A dugattyś helyzete n�gy k�l�nb�z� helyzetbe l�tható az �br�n. Vegy�k
szem�gyre el�sz�r az 1-es �llapotot, amely a rajzsorozat els� �br�j�nak, illetve a
diagram ferde n�gysz�g bal fels� sark�nak felel meg. A jobb oldali, B jel� dugattyś
k�zvetlen�l regener�torral szomsz�dos, m�g az A dugattyś attól valamivel t�volabb
helyezkedik el. A k�t dugattyś k�z� nagy nyom�sś leveg� szorul. Amint a h�tart�ly
felmeleg�ti a leveg�t, az kit�gul, �s az A dugattyśt balra tolja. A dugattyśk k�z�tti
t�rfogat n�veked�se nyom�scs�kken�shez vezet. T�gul�skor a leveg� h�m�rs�klete a
melegtart�ly k�zels�ge miatt �llandó, ez�rt a t�gul�s izotermikus. A t�gul�st a nyom�s-
t�rfogat diagram ferde n�gysz�g�nek fels� hat�roló g�rb�je �rja le. Amikor az A
dugattyś el�ri bal sz�ls� helyzet�t, a leveg� a 2-es �llapotban van. Ezut�n mindk�t
dugattyś jobbra mozdul el, de nem a meleg�t�s, hanem a hozz�juk kapcsolt mechanikus
szerkezet hat�s�ra, eg�szen addig, am�g A el nem �ri a regener�tort, �s �gy B a jobb
sz�ls� helyzetbe ker�l. Ebben a pillanatban a leveg� a 3-as �llapotban van. Az
elmozduló dugattyśk a leveg�t �tnyomj�k a regener�toron, amely felveszi a h� egy
r�sz�t, s ez�ltal leh�ti a leveg�t. Mivel a dugattyśk �sszehangoltan mozognak, a k�z�j�k
z�rt leveg� t�rfogata nem v�ltozik. Az ilyen �llapotv�ltoz�st �llandó t�rfogatśnak
(izochornak) nevezz�k. Ezut�n a B dugattyśt a hozz� kapcsolódó g�pezet balra tolja. Az
�sszenyomódó leveg� h�t ad le a hideg tart�lynak. Mivel a hidegtart�ly h�m�rs�klete
�llandó, leveg� h�m�rs�klete sem v�ltozik. Az ilyen �llapotv�ltoz�st izotermikus
�sszenyom�snak nevezz�k. Az �sszenyom�s v�g�n a leveg� a 4-es �llapotban van. A
teljes k�rfolyamat befejez�s�re a g�pezet mindk�t dugattyśt addig tolja balra, am�g azok
ism�t az 1-es �llapotba nem ker�lnek. Ez az �llapotv�ltoz�s ism�t �llandó t�rfogaton
megy v�gbe. Mik�zben a leveg� �t�ramlik a regener�toron, felveszi azt a
h�mennyis�get, amelyet ezt megel�z�en leadott.
A g�p m�k�d�s�t a diagramon l�tható z�rt g�rbe folyamatos, egym�s ut�ni ism�tl�d�se
�rja le. Az 1-es �s a 2-es �llapotok k�z�tti �tmenet sor�n az egyik dugattyśt a leveg�
t�gul�sa mozgatja. A m�sik h�rom �tmenetben viszont a g�pezet hajtja a dugattyśkat. A
leveg� munkak�zeg� Stirling-motor alapelve szerint a leveg�t egy dugattyś ellen�ben
munkav�gz�sre k�nyszer�tik oly módon, hogy a leveg� kifel� nyomja a dugattyśt, �s
ez�ltal n�veli a dugattyśk k�zti t�rfogatot. A dugattyś mozg�sa ezut�n �tvihet�
valamilyen g�pezetre, amellyel a felvett energia hasznos�tható. Ha azonban a leveg�
csak egyetlen egyszer t�gulna ki, akkor a motornak nem sok haszn�t venn�nk. A
motornak valahogyan periodikusan �ssze kell nyomnia śgy a leveg�t, hogy periodikusan
kit�gulhasson, �s �gy a motor folyamatos munk�t v�gezhessen. R�viden: a
leveg�mennyis�gnek �llandó k�rforg�sban kell lennie. Eml�kezz�nk azonban arra, hogy
a leveg� �sszenyom�s�hoz a g�pezetnek munk�t kell v�geznie a leveg�n. Ha az egyes
k�rfolyamatokban a g�pezetnek ugyanannyi munk�t kell v�geznie a leveg�n, mint
amennyit a leveg� v�gez rajta, akkor az ered� munkav�gz�s nulla, azaz a motornak
semmi haszna.
A probl�ma megold�sa a leveg�vel kapcsolatos. T�telezz�k fel, hogy a leveg�
munkav�gz�skor mindig forró! A forró leveg� molekul�i er�teljesen neki�tk�znek a
dugattyśnak, ez�rt a nyom�s is nagy lesz. Mivel a dugattyśn v�gzett munka egyenesen
ar�nyos a g�z nyom�s�val, a munkav�gz�s sz�mottev�. T�telezz�k fel, hogy amikor a
g�pezet v�gez munk�t a leveg�n, akkor a h�m�rs�klet alacsony! Hidegben az �tk�z�sek
gyeng�bbek, a nyom�s is kicsi, �gy a leveg�n v�gzett munka is csek�ly. Ha a leveg�
h�m�rs�klet�t ily módon szab�lyozni tudjuk, akkor a leveg�n t�bb munk�t fejt ki a
g�pezetre, mint amekkora munk�t a g�pezet v�gez a leveg�n. A h�m�rs�klet �s a
nyom�s ilyen periodikus v�ltoz�sa �ll a Stirling-motor m�k�d�s�nek h�tter�ben. A
leveg� izotermikus t�gul�sa r�v�n akkor v�gez munk�t az A dugattyśn, amikor a
h�m�rs�klete magas. A g�pezet ezzel szemben akkor v�gez az izotermikus �sszenyom�s
r�v�n munk�t a leveg�n, amikor hideg. A motor teh�t v�geredm�nyben munk�t v�gez. A
motor �ltal egy ciklus alatt v�gzett munka a nyom�s-t�rfogat f�ggv�ny alapj�n
hat�rozható meg. Az izotermikus t�gul�s sor�n a leveg� �ltal v�gzett munkamennyis�get
a megfelel� g�rbe szakasz alatti ter�let jel�li. Ezt a ter�letet a g�rbe szakasz, a diagram
v�zszintes tengelye �s az erre mer�leges, az �llapotv�ltoz�si g�rbe v�gpontjaiból
kiinduló k�t szakasz hat�rolja. Az izotermikus �sszenyom�sn�l a leveg�n v�gzett
munk�t a megfelel� g�rbe szakasz alatti ter�let jel�li. Az izochor �llapotv�ltoz�skor nem
t�rt�nik munkav�gz�s, mert a g�z t�rfogata v�ltozatlan. �gy az ehhez tatozó g�rbe
szakaszok alatt fekv� ter�let nulla. Ha ki akarjuk sz�m�tani a motor �ltal a teljes
k�rfolyamat alatt v�gzett nettó munka nagys�g�t, akkor ki kel vonnunk a t�gul�si g�rbe
alatti ter�letb�l az �sszenyom�s szakasza alatti ter�letet. Ez nem m�s, mint az
aszimmetrikus n�gysz�g�n bel�li ter�let.
T�rj�nk most vissza az �ltalunk meg�p�tett berendez�shez! Ebben a f�t�tt tart�ly a
melegtart�ly, a m�sik a hidegtart�ly, amelynek h�m�rs�klet�t a h�sug�rz�s �s a
h��raml�s tartja fenn. A leveg�vel t�lt�tt t�rfogatok - t�bbek k�zt a tart�lyokat
�sszek�t� cs� - t�ltik be most a henger szerep�t. Regener�tork�nt ak�r maga a cs�, ak�r
a belsej�ben elhelyezett f�mh�ló alkalmas, a lendker�k pedig g�pezet, amihez a
konzervdobozokat er�s�tik. (Az �bra a k�vetkez� oldalon.)
A Stirling-motor
A k�vetkez� rajzsorozat azt szeml�lteti, hogyan viselkedik a berendez�s alsó r�sz�ben
rekedt leveg�, meleg�t�skor �s a lendker�k mozg�sakor. A rajzok nyolc k�l�nb�z�
helyzetben a konzervdobozok v�zszint emelked�s�t, leveg� �raml�s�nak ir�ny�t �s a
hajtókarok helyzet�t mutatj�k. A hajtókarokon azt jelzik, hogy melyik tartozik a meleg �s
melyik a hideg tart�lyhoz.
A berendez�s m�k�d�si �llapotai
A modellhasonló a tank�nyvekben szerepl�kh�z, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy hi�nyoznak
a valódi izotermikus �s izochor �tmenetek. Ennek ellen�re, ha a leveg� nyom�s�t a
h�m�rs�klete f�ggv�ny�ben �br�zoln�nk, akkor a tank�nyvben szerepl� motorn�l
le�rthoz hasonló k�rfolyamatot kapn�nk. K�vess�k a k�rfolyamatot, �s figyelj�k meg a
motort abban a pillanatban, amikor a h �llapotot elhagyva �ppen az a-ba van! Az a
�llapotban meleg konzervdoboz gyorsabban emelkedik, mint ahogy a hideg s�llyed.
Ezut�n c el�r�s�ig mindk�t doboz emelkedik, majd a d �llapotig a hideg konzervdoboz
gyorsabban emelkedik, mint ahogy a meleg s�llyed. Figyelj�k meg, hogy h �s d k�z�tt a
meleg konzervdobozban t�bb leveg� van, mint a hidegben! Ez azt jelenti, hogy t�bb
leveg� melegszik fel, mint amennyi leh�l, vagyis a leveg� nyom�sa n�vekszik.
Figyelj�k meg azt is, hogy a h-tól d-ig tartó �llapotv�ltoz�s sor�n a leveg� t�rfogata n�!
A t�gul�st a t�bbletnyom�s hozza l�tre, teh�t a leveg� valóban v�gez munk�t a
konzervdobozokon �s ezen kereszt�l a lendker�ken.
Amikor a motor a d �s az a �llapotok k�z�tt mozog, amikor a t�rfogat �s a nyom�s
v�ltoz�sa �ppen ellent�tes, itt a lendker�k v�gez munk�t a leveg�n. A konzervdobozok
v�gs� elmozdul�s�nak k�vetkezt�ben �sszenyomódik a leveg�, a l�g�ram a hideg doboz
fel� tartva cs�kkenti a h�m�rs�kletet �s a nyom�st. Amikor a g�zt �sszenyomjuk,
nyom�sa kicsi, a lendker�k �ltal a leveg�n v�gzett munka kisebb, mint amekkor�t a
kor�bbi h �s d k�z�tti szakaszban a leveg� v�gzett a lendker�ken.
A Tudom�ny c�m� (sajnos azóta m�r megsz�nt) folyóiratban tal�ltunk ugyan a Stirling-
motor meg�p�t�s�hez sz�ks�ges jól haszn�lható terveket, de a meg�p�t�s sor�n a
rendelkez�s�nkre �lló anyagoktól tulajdons�gai miatt sok v�ltoztat�st kellett
v�grehajtanunk. A hajtókarokat merev m�anyagból (4 mm sz�les) alak�tottuk ki, hogy az
ne hajoljon el motor m�k�d�se k�zben. A forgattyśs tengely 3 mm vastag alum�nium
cs�kokra t�maszkodik. A cs�kokba lyukakat fśrtunk, tetej�be hornyot m�ly�tett�nk a
forgattyśs tengely al�t�maszt�s�ra. A cs�kokat ezut�n az �bra szerint - egy f�ból k�sz�lt
kar belsej�be csavaroztuk.
Lendker�kk�nt olyan 20-cm �tm�r�j� csig�t haszn�ltunk, amelynek ker�let�re
szimmetrikusan elrendezve sślyokat r�gz�tett�nk. A forgattyśstengelyt śgy r�gz�tett�k a
lendker�kbe, hogy a hajtókarok egym�ssal 90 fokos sz�get z�rjanak be.
A hideg �s melegv�ztart�lyokat konzervdobozból k�sz�tett�k. Az �sszek�t� rudat merev
m�anyagp�lc�kból k�sz�tett�k, amelyek kb. 80 cm hosszśak. Az �sszek�t� rudak v�g�re
10 mm hosszan M5-�s menetet v�gtunk, �s csavark�t�ssel r�gz�tett�k az
�sszek�t�rśdhoz a kól�s dobozból k�sz�lt hengert. A hengerben biztos�tani kellett a
nyom�s �llandós�g�t (vagyis ne sz�kj�n el a munkak�zeg), ez�rt a leveg�
p�ratartalm�nak hat�s�ra vulkaniz�lódó szilikonkaucsukot (FBS t�m�t� �s ragasztó)
haszn�ltunk. Ez h�hat�snak nagyon jól ellen�ll.
Tart�lyk�nt kb. 0,7 literes konzervdobozokat haszn�ltunk. A tart�lyokat 3/4 colos bels�
�tm�r�j� horganyzott ac�lcs� k�ti �ssze. A tart�lyok alj�t �tlyukasztottuk �s egy-egy 14-
cm hosszś cs�darabot illesztett�nk a lyukba śgy, hogy a tart�ly alatt a cs� mintegy 2,5-
cm darabja �lljon ki.
A cs�veket odaforrasztottuk a tart�lyokhoz. Miut�n mindk�t tart�lyt ily módon
el�k�sz�tett�k, �sszeillesztett�k a tart�lyokat az �sszek�t�cs�vel, amelyet egy
elvezet�ny�l�ssal l�ttunk el, ebbe menetet fśrtunk, hogy �sszek�t�cs�vet v�ztelen�teni
tudjuk. Az �sszek�t�cs� egyik oldal�ba z�rható ny�l�st k�sz�tett�nk, hogy ha k�s�bb
regener�tort k�v�nunk behelyezni vagy kicser�lni, k�nnyen sz�tbontható legyen.
A forgattyśtengelyeken lev� csavarokat śgy �ll�tottuk be, hogy a l�kethossz kb. n�gy
centim�teres legyen. A lendker�kre er�s�tett sślyokat, śgy �ll�tottuk be, hogy el�g nagy
legyen a t�mege ahhoz, hogy a motor m�k�d�se k�zben teljes fordulatot v�gezzen.
V�g�l megolajoztuk a forgópontokat, �s gondoskodtunk arról, hogy lendker�k �s a
dobozok k�nnyen mozogjanak.
A motor beind�t�sa el�tt a forgattyśtengelyt olyan helyzetbe kell hozni, hogy mindk�t
hajtókar f�lfel� mutasson, a f�gg�legessel 45 fokos sz�get bez�rva. Ezut�n kinyitva a
lefolyót, �s a hidegtart�lyt t�lts�k fel hideg v�zzel eg�szen addig, am�g a v�z az
�sszek�t� cs�v�n �s a lefolyón kereszt�l ki nem folyik! Ezut�n �nts�nk a melegtart�lyba
forró vizet, szint�n addig, am�g a v�z tśl nem folyik! Majd z�rjuk le a lefolyót �s kezdj�k
hev�teni a meleg tart�lyt, pl. borszesz�g�vel, vagy mer�l�forralóval.
A lendker�k forg�si sebess�ge a k�t tart�ly h�m�rs�kletk�l�nbs�g�t�l f�gg. Az �ltalunk
k�sz�tett motor, pl. percenk�nt 10 �s 20 k�z�tti fordulatsz�mot �rt el, amikor a
tart�lyokban a v�z h�m�rs�klete 93. ill. 16 Celsius fok k�r�l volt, amikor azonban a
melegtart�lyba eg�szen a forr�spont k�zel�ig meleg�tett�k a vizet, a fordulatsz�m
meghaladta a percenk�nti 20-at. A motor m�k�d�se hat�konyabb� tehet�, ha az
�sszek�t� cs�be regener�tor gyan�nt s�r� f�mh�lós, �sszetekert cs�kokat helyez�nk. Az
is a m�k�d�si tulajdons�gok megv�ltoz�s�t okozta, ha m�s munkak�zeget haszn�ltunk.
Az �ltalunk kiprób�lt munkak�zeg a boltban is kapható habpatronban tal�lható
dinitrog�n-oxid volt. Az jelentette az egyetlen gondot, hogyan cser�lj�k le az eredetileg
benn l�v� leveg�t erre a g�zra, hogy csak az śj munkak�zeg legyen jelen. A megold�s
v�g�l az volt, hogy felt�lt�tt�k v�zzel a munkak�zeget tartalmazó rudat, �s kinyomtuk
bel�le a g�zzal a vizet. Persze ehhez el�sz�r egy szód�sszifont felt�lt�tt�nk a g�zzal,
majd egy hajl�kony m�anyagcs�vel toldottuk meg a ki�ml�ny�l�s�t. Az śj
munkak�zeggel a motor m�r kisebb h�m�rs�kleten forg�sba j�tt (kb. 80 Celsius-fok). Az
ok, ami miatt ez a v�ltoz�s bek�vetkezett az lehet, hogy a leveg� �s a g�z �tlagos
molekulat�mege m�s. A g�z eset�n ez egy mólra 44 gramm, a leveg� eset�n kevesebb
(29 gramm/mól az �tlagos �rt�k leveg�re), mivel a leveg� nagy r�sze nitrog�nb�l �ll. A
g�z nyom�sa pedig f�gg az �t alkotó g�z molekul�inak t�meg�t�l! �gy l�tjuk, ezt m�g
tov�bb kell gondolni, hiszen nem biztos, hogy mindent figyelembe vett�nk.
A h�m�rs�klet mellett a k�sz�l�k�nek m�s param�tereit is megv�ltoztathatjuk. Az
elk�vetkez� hetekben a k�vetkez� v�ltoztat�sokat szeretn�nk kiprób�lni:
Gyorsabban forog-e a lendker�k, ha a megv�ltoztatjuk a l�kethosszat?
Mi t�rt�nik, ha a hajtókarok �ltal bez�rt sz�g nem 90 fokos?
M�s regener�toranyagok jav�thatj�k-e a motor teljes�tm�ny�t?
N�-e a teljes�tm�ny, ha v�z helyett m�s folyad�kot haszn�lunk?
N�-e a teljes�tm�ny, ha leveg� helyett m�s munkak�zeget haszn�lunk?
Mi t�rt�nik, ha megv�ltoztatjuk az �sszek�t�rśd hossz�t, �s ez �ltal n�velj�k vagy
cs�kkentj�k a dobozokba z�rt leveg�oszlop magass�g�t?
Felhaszn�lt irodalom:
Dede Miklós-Dem�ny Andr�s: K�s�rleti Fizika 2.
Tank�nyvkiadó, Bp. 1983
Budó�goston: K�s�rleti Fizika I. k�tet
Tank�nyvkiadó, Bp. 1978
Simonyi K�roly: A fizika kultśrt�rt�nete
Gondolat Kiadó, Bp. 1978
Jearl Walker: Egyszer�bb anyagokból h�zilag is k�sz�thet�nk Stirling-motort,
Tudom�ny (sajnos csak a cikk egy f�nym�solata van meg, �gy az �vfolyamot nem
tudtuk eddig kider�teni)
Mell�klet:
2 db f�nyk�p az elk�sz�lt Stirling-motorról
http://www.kutdiak.kee.hu/kd/bdmsz/hoero.htm2004-06-13 01:39:48

Wyszukiwarka

Podobne podstrony:
How Make An Stirling Motor
GUE+?uanleitung STIRLING MOTOR
[Motor Stirling] [Ita] Modellino Motore Stirling
Motor Stirling Solar 54915 6(1)
motor stirling(1)
Stromlaufplan Passat 6 Motor 1,9l 66kW AHU, 1,9l 81kW AFN mit Schaltgetriebe ab 10 1996
Electrostatic Motor
Pulse Driven Induction Electrostatic Motor
Stirling Engines Diy(1)(1)
Design and performance optimization of GPU 3 Stirling engines
Stromlaufplan Passat 44 Motor 1,8l 110kW AWT Motronic 10 2000
Moteur Stirling gradient de 3°C
Electrostatic Motor Debugging
motore di Stirling

więcej podobnych podstron