1 (5)

1 (5)




utan mar nem szorul bovebb magyara-zalra. A harom valasztott funkciót a K4 kapcsolóval, mig a negy kapuzóidot a K3 kapcso!óval valasztjuk ki. A kapu-ido-kapesolóval egyiitt fut a tizedes-pont helyenek beallitasara szoigaló Kkapcsoló. Hatasa akkor ervenyesiil, amikor a kiilso tizedespont valasztasa-nak lehetóseget Ka kapesoió megenge-di. Ez utóbbi tehat a belso (default) es kiilso tizedespont-kijelzes kozott en-ged valasztani. Mivel az alapkijelzes kHz-ben tortenik, a kiilso tizedespont elrendezest MHz-es leolvasashoz ala-kitottuk ki. Igy K6 a kijelzes „kHz/MHz'’ kapcsolója. Kulon felhfv-juk a figyelmel arra, hogy a bemutatott megoldas a 10 MHz-ig mero ICi ezen Sllapotahoz kesziilt! A kesóbbiekben hozzaillesztett el6fokozat(ok) osztas-aranyat figyelembe veve egeszen mas K5-0S bekótesi sorrendet lehet iii. szuk-segszeru alkalmazni. A Cs egy huszpó-lusu, szalagkabeles esatłakozó, amely-nek segitsegevel a kijelzómeghajlóhoz (vagy a kijelzdhoz) tortenó csatlakozas valik problemamentesse, Szereperol a kijelzó targyalasakor meg reszletesen szólunk.

Tekintettel arra, hogy a frekvencia-es periódusidó-meresehez elegendó az bemenet hasznalata, a masikat (a a lapfesziillseghez rogzitjiik (R2). Kapesolasunkban a HOŁD funkciót nem hasznaljuk, a RESET-et vi-szont igen. Erre szolgai a K2 nyomó-gomb. A tulcsordulas-jelzest is „de lu-xe” módon oldottuk meg. lsmertetUik a kiilon LED hasznalatanak módjat (Id. 2. fejezet) eire a celra. Nagyobb fenye-rót biztosit a Ti es a T2 tranzisztor alkalmazasa, de a Dg bekóthetó az ajan-lott módon is (ld. a 3. abrat), sot hasz-5. abra

nalhatjuk a kijelzó sajat (igaz, gyftnge fenyu) tizedesponljat is.

Az aramkor 10 MHz~es kristaly-frekvenciaval mukodik. A kvare mu-kodhet magaban, ill. termosztatba he-lyezve is. Az abra bal oldali reszeben a termosztat-elektronikat lathatjuk. Alapjaul az evtizedek óta toretleniil -meltan - nepszeru 723-as tapegyseg-IC2 szolgai. Nagy slabilitasu, kb. 7,2 V-os referenciafesziiltseget leoszt-va, azt a sajat belso muveleti erósftóje hasonlitja ossze a hómersekleterzeke-ló-diódanegyes (D1...D4) hófokfiiggó nyitófeszultsegevel. A szinten belsó ki-meneli tranzisztoranak emiltere {JO. lab) egy LED-et (D5) hajl meg, mig kollektora elófeszfti a parhuzamosan veterelt, kiilso T3 es T4 teljesitmeny-tranzisztor-part.

A komparalas eredmenyekeppen a diódak hómersekletetdl ftiggden a tel-jesftmenylranzisztorok be- ill. kikap-csolnak. Bekapcsolasukkor a Iran-zisztorokon az Rg es az R9, valamint a 12 V - Ucc fesziiltseg altal meghataro-zott aram folyik es melegiti azokai. A felfutes es a hófokerzekeles egy żart hutótónkón beliil tiirtenik, tehal egy au-tomata onszabalyozó folyamalról van szó, amelynek aktualis allapotat a Dmutatja. A konstrukciós fejezetnel latni fogjuk, ami erról a rajzrói egyból nem tunik szembe, hogy tudniillik a ter-mosztatelektronika lerben is ket reszre tagolódik: egy vezerłóreszre es egy „teljesftmenyelektronikai”egysegre.

Ezen rendszeren beliil helyezkedik el a kvarc (ld. a 4. fejezet abrait) ailan-dó, kb. 50 °C-os homersekletu kornye-zetben. Tehat az ICi szolgaitalasainak kivalasztasi lehetósegei utan, a kristaly hasznalatanal is donthetiink egysze-rubb es professzionalis alkalmazas ko-zolt.

Az aiaplapon helyet foglaló harma-dik egyseg a bemeneti jel elvaltó kap-csolasa. Mint emlitettiik, az ICi beme-nelei digitalis jelel fogadnak. (Talan sziikseges megjegyezniink, hogy a digitalis jel es a TTL szinlu jel nem azo-nos fogalom.) Esetunkben a TTL szintu digitalis jelek fogadasaról beszeliink, amely tortenhet kozvetleniil (ICt 40. lab) vagy az ICvon keresztiil. A perió-dusidó meresenel lenyeges lehet, hogy a meres a „+ —>    illetve a „—» +”

nullatmeneteknel tortenjek. Ez a va-laszlóegyseg az IC3 kapuhalózala. Az elvaltast (fazisfordilast) a Kj kapeso-lóval allithatjuk be. A fokozal bemene-te tulfesztiltseg ellen vedett (Ri6, ^6D7).

Ha mar modułszeru az epitesiink, akkor termeszetesen ez a fokozat is el-hagyható, kulonósen akkor, ha a ke-sóbb elkeszitendó bemenófokozatunk eleve lartalmazza az elóbbi valasztasi lehetóseget. Ha kózvetleniil az ICi be-menetet (Be2) hajtjuk meg, akkor fei-tetleniil gondoskodjunk annak beme-neti vedelmeról, pl. a rajzunkon lafható módon!

S ha mar a bemenófokozatot emli-tettiik, akkor a sajat ajanlasunk es do-kumentaciónk megjelenese eiótt a lii-relmetlenebbek mar alkalmazhatjak a [2]-ben es a [3j-ban megjelent kapeso-lasokat.

3.2. A kijelzó, Hi annak vezerle$e

Az ICM7226B ceiorientalt integralt aramkor (a tovabbiakban IC). Amint mar korabban emlitetliik, B-digites (.D1...D8) kózos katódu hetszegmenses

137


RT EK '06


Wyszukiwarka

Podobne podstrony:
z liści Allatok - egyfajta levelból A cimet nem kell magyarazni, hiszen a sok gesztenyelevel szembe
Explorar0018 Af/IMALIT05 REUNID05 ćPUEDES NOMBRAR ESTOS AMIMAIES? COlOREA AOOEUOS OUE VIVEW EM EV MA
fib97 SALA MAR AVI LLAS & G ALAX P R E S E N T A N 6 OlAS vi km et icwc* - 2 EscErwRios • C*Ra*
fib98 SAIA MARAMIllAS S G Al A X PRESENIAN COS U AZA MAR * JlS IV’ FESTIYAl
fizyka3 o *P 11 Vf zytpmenie nem k.r je51 j Odwrotnie proporcjonalne od odległości od powierzchni ;r
i i PARADOKSY I OGÓLNIKI Niejedno takie ziarno prawdy, przechowujące się w mar* twym ogólniku, nowem
i i PARADOKSY I OGÓLNIKI Niejedno takie ziarno prawdy, przechowujące się w mar* twym ogólniku, nowem
i i PARADOKSY I OGÓLNIKI Niejedno takie ziarno prawdy, przechowujące się w mar* twym ogólniku, nowem
skanuj0179 (3) 372 SYNIJDI-/HM.OtilA ( /Yl I NAUKA O SUMII SI nem człowieka. Owszem bardzo często wy
Zdjęcie0154 £    m i—franka i i «ttM *    U stępowam- nem r»a23oi po
O KLEJNOCIE STARODAWNYM POLSKIMDZIAŁO SZA, który ma być róg jeleni szary w polu czerwo-nem, także sk
415O KLEJNOCIE DĄBROWA. ■ nem nobis facere debet, nec successores ejus debebunt, a"praesenli

więcej podobnych podstron