15339 img343

Kis recemintas horgoló-iskola

1. receminta

Betóltótt nćgyzetek ferdo fogyasztdsa

Ures negyzetek ferde fogyasztdsa

A betóltótt negyzet rtt 3 egyrdhajtdsos palcaból dli (patent- vagy ketrahajtdsos palcaból)

A sort ennek megfelelóen Idg-szem kózbeiktatdsa nelkul 1 kśtrahajtasos palcaval fejez-zuk be.

A minta egy 2 szem felett elhełyezkedóndgyzetbóldll. Te-hdt a szedószemek szama a le-szdmolható mintóban megadott negyzetek szamdnak a dupldja + 1 szem az utolsó szemnek + a sor 1. szemdt hełyettesftó lóg-szem. Minden ures negyzet egy egyrdhajtdsos pdlcdból (vagy patent- vagy kśtrdhajtdsos pdlcdból - modelltól fOggóen) dli es 1 legszemból. amlvel 1 szem fólótt dtmegyOnk. Minden betóltótt- ndgyzet 2 egyrdhajtdsos pdlcdból (vagy patent- vagy kdtrdhajtdsos pdlcdból) dli, ahol a masodik egyrdhajtdsos pdlcdt - ha a leirasban mdskdpp nem szerepeJ - nem az alatta fekv<5 ures ndgyzet levegószemebe horgoljuk. hanem kórulótt©.

2. receminta

Ezzel a mintdval a horgolt motf-vumok mutatósabbak lesznek. igy igen gyakran hasznóljuk horgolaskor. Ugy do!gozzunk. mint az 1. mintśnai, de Itt minden ndgyzet hdrom szemból dli. Az ures nógyzetet 1 egyrdhajtdsos pdlcdval horgoljuk (patent- vagy kdtrdhajtdsos palcdval) ds 2 Idgszemmel.

Mindket recemintanal erve-nyes:

Minden sor 1 hozzaadott egyrdhajtdsos palcaval (patent- vagy kótrdhajtdsos pdl-caval) vegzódik.

A kovetkezó adatok az ogyrahajtdsos pdlcaval keszult 2. recemintara vonatkoznak. Eltśrds esetśn az 1. recemin-tdra vonatkozó adatok zśrójel-ben talalhatóak. Amennylben egyrdhajtdsos pdlca helyett patent- vagy ketrahajtdsos pdlcdval dolgozunk, a legsze-mek szdmat megfelelóen kel nóvelm. ill. a sort megfelelóen

Minden sorban legszemmel helyettesltjuk az elsó szemet: az egyrdhajtdsos pdlcat 3 Idgszemmel. a patentpa'cdt a horgołasi módunk szerint 3-4, a ketrahajtdsos pślcdt 4 legszemmel.

Egyenes fogyasztas

A sor elejen a fogyasztandó szemet Idncszemmel kihagy-juk. A kóvetkezó egyrdhajtdsos pdlcdt 3 legszemmel hełyette-srtjiik. A sor vegen a fogyasztandó szemet nem horgoljuk le.

A sor elejen 4 legszemet hor-golunk az 1. egyrdhajtdsos palcahoz. azutan a kóvetkezó 3 (2) egyrdhajtdsos pdlcdt egyiitt lehorgoljuk. A sor vógón ennek megfelelóen az utolsó 3 (2) pdlcdt az utolsó szem elótt ds 1 kdt-rahajtasos pdlcdt az utolsó szembe egytitt lehorgo-lunk. Ezzel a fogyasztdssal a munka szegdlye szep lesz. es sokkal kellemesebb fgy hor-golni. Akkor is alkalmazhatjuk, ha a szeleket ures ndgyzetek-kel horgoljuk.

A sor elejen a megfełek5 szd-mu helyettestó Idgszem helyett eggyel tóbb Idgszemot hurkolunk. (gy egy ferde resz keletkezik. meły Idgszom kćz-beiktatdsa nelkul dtvezet a kóvetkezó „rendesen" horgolt negyzethez.

Betóltótt negyzetek ferde szaporitdsa

A sor ełejśn a megfelełó sz; mu hełyettesitó legszem hi lyett eggyel tóbb Idgszem hurkolunk. az 1. szembe 3 ( pdlcat horgolunk. A sor veg< az utolsó szembe 3 (2) pi cat horgolunk + meg egyet szemek mdretdnek megfele ..mdretben”.

Egyonos szaporitds

A sor olejdn a megfelełó szan helyettes/tó Idgszem + fordul Iśgszemet hurkolunk, amel ro mujd kósóbb a szuksśg nśgyzeteket rahorgoljuk.

1 Ures ndgyzethez a sor vdg* az utolsó ogyrdhajtdsos pal' utan 2 (1) legszemet horgolur Utdna egy ndgyrahajtds (hdromrdhajt.) palcat horg lunk az utolsó palca beszurj helydbe.

Ha egy betóltótt negyze szeretndnk a sor vegen s; poritanl. ezt szemról szen kell megtennunk. Ehhez utolsó palca utan 3i (2x) kótrahajtdsos pdlcdt horgolt az utolsó palcdba. ill. az uto kótrahajtdsos palca „Idbab (gy megfelełó mennyisć szemet. ill negyzetet lehet h< zśhorgolnunk. A kótrdhajtds pdlca rahajtdsa megadja anyag szuksdges bekunko ddsdt.

Ha a bal szeien tóbb negy; tet akarunk szaporitanl, aji latoś egy ujabb szdllal < megfelelóen hosszu Idgsze Idncot felvennOnk. ds erre r a minta szerint horgolnatunl-szdl elejdt ds vdgdt dszret e¹ nQI elvarrhatjuk a szegelybe

34