Évszám

Esemény

Kr.e. 4000 körül

Az uráli népek közösségének felbomlása (finnugorok és szamojédek)

Kr.e. 2000 körül

A finnugor közösségek szétválása

Kr.e. 500 körül

Az ugor közösség szétválása

Kr.u. 500 körül

Magyar törzsek a Fekete-tenger partvidékén élnek

670-680 körül

Késő-avar csoport költözik a Kárpát-medencébe

700-750 körül

A magyarság Levédiába költözik

830 körül

A magyar és kabar törzsek elszakadnak a kazár birodalomtól

839

A magyarok az Al-Dunánál, a Kárpátok előterében harcolnak

862

Első magyar kalandozás a frank birodalom területén

895

Árpád a magyar sereg élén a Vereckei-hágón keresztül benyomul az Alföldre;

Bolgár támadás éri az Etelközben maradt törzseket;
A menekülők Erdélybe nyomulnak, ahol megölik Álmost

896-900

A Kárpát-medence fokozatos elfoglalása

907

Árpád fejedelem halála

933

Magyar vereség I.(Madarász) Henrik seregétől Merseburgnál

955

Magyar vereség I.Ottó seregétől Augsburgnál

973

Géza nagyfejedelem követeket küld I.Ottó császárhoz;
Német papok és lovagok érkeznek Mo.-ra; Elkezdődik a térítés

996

Pannonhalmi apátság alapítása

997

Géza fejedelem halála; István fejedelemmé választása; Koppány lázadása

998

Koppány veresége

1001. január 1.

István királlyá koronázása a II. Szilveszter pápa által küldött koronával

1001

Püspökségek szervezése

1008

Ajtony lázadásának leverése, aki a bizánci császárral szövetkezett

1018 körül

Elkészülnek István király intelmei (Institutiones morum)

1018 után

A veszprémvölgyi görög apácamonostor alapítása

1030

II. Konrád német császár támadása

1031

István fia, Imre herceg halála (vadkanvadászaton)

1032 után

Vazul herceg merénylete a király ellen; Vazult megvakítják, fiait száműzik

1038. augusztus

15.

I. István halála

1041

Trónharcok Péter és Aba Sámuel között; Aba Sámuelt királlyá választják

1044

Ménfői csata - III. Henrik német császár győzelmet arat Aba Sámuel felett;
Péter elfoglalja a trónt

1046

Vata pogánylázadása; András megszerzi a trónt Pétertől

1051-52

III. Henrik sikertelen támadásai a Magyar Királyság ellen

1055

I.András megalapítja a Tihanyi-apátságot

1061

Trónharc I.András és Béla herceg között; András halála; I.Béla trónra lépése;

Vata fiának, Jánosnak a pogánylázadása

1063

I.Béla tragikus halála - fiai külföldre szöknek

1068

A magyar sereg Kerlésnél megállítja a besenyő támadást

1074

Trónharcok Salamon és I. Béla fiai között

1075 körül

I.Géza koronát kap VII. (Dukász) Mihály bizánci császártól

1081

Salamon sikertelen összeesküvése I.László ellen

1083

István király és Imre herceg szentté avatása

1091

I.László hadjárata Horvátországba; A somogyvári apátság alapítása

1096

Keresztes hadak átvonulása Magyarországon

1102

Kálmánt horvát királlyá koronázzák

1109

Álmos herceg megalapítja a dömösi apátságot

1113

Kálmán megvakíttatja Álmos herceget és fiát, Bélát

1116-18

Háborúk Velencével Dalmáciáért

1128

Bors és Iván összeesküvése II.István ellen

1132

II.Béla leszámol az ellenzékkel - 68 főurat mészárolnak le

1147

Újabb keresztes hadjárat vonul át az országon

1149-55

Háborúk Bizánccal

1162-63

Trónharcok III.István, II.László és IV.István között

1182

III.Béla visszaszerzi Dalmáciát Bizánctól

1189

Barbarossa Frigyes vezette keresztes had vonul át az országon

1192-95

A Pray-kódex keletkezése
(benne a legrégibb magyar szövegemlék, a Halotti Beszéd)

1210 körül

Anonymus Gestája a honfoglalásról

1213

Gertrúd királyné meggyilkolása

1217-18

II.András keresztes hadjárata a Szentföldre

1222

Az Aranybulla első kiadása

1231

Az Aranybulla megújított kiadása

1233

Az egyházzal kötött beregi egyezmény

1235-36

Julianus barát első útja a volgai magyarokhoz

1241.
április 11.

Tatárjárás; Batu kán vezette hadak betörése Magyarországra
Muhi csata

1242. március

Tatárok kivonulása

1267

Az Aranybulla második megújítása

1278

Morvamezei-csata

- VI.(Kun)László és Habsburg Rudolf csapatai győznek II. Ottokár cseh király
ellen

1282-85

Elkészül Kézai Simon Gesta Hungarorum című műve

1285

Újabb tatár betörések Magyarországra

1301.január 14.

III. András halálával kihal az Árpád-ház férfiága

1301

I. (Anjou) Károly első koronázása;
Vencel, cseh trónörökös magyar királlyá koronázása

1305

Ottó bajor herceg magyar királlyá koronázása

1310

I. Károlyt végérvényesen királlyá koronázzák a Szent Koronával

1312

Rozgonyi-csata - I.Károly legyőzi Csák Máté hadait

1323

I. Károly udvara Visegrádra költözik

1326

A magyar aranyforint első említése

1327

I. Károly bányareformjai

1330

Zách Felicián merénylete a királyi család ellen

1335

Magyar, cseh és lengyel király találkozója Visegrádon

1336

Kapuadó bevezetése

1347-48

Nagy Lajos első nápolyi hadjárata

1349

Pestisjárvány Magyarországon

1350

A nápolyi hadjárat megismétlése

1351

Nagy Lajos törvényei; Az Aranybulla megerősítése

1359-től

Kálti Márk Képes Krónikája

1367

A pécsi egyetem alapítása

1370

Nagy Lajost lengyel királlyá koronázzák;

Lengyel-magyar perszonálunió 1382-ig

1395

Óbudai egyetem alapítása

1396

Nikápolyi-csata - Zsigmond vereséget szenved a töröktől

1401

Zsigmondot fogságba vetik a magyar bárók

1404

A placetum regium bevezetése

1405

Zsigmond törvénye a városokról

1410

Zsigmondot német királlyá választják

1412

13 szepesi város elzálogosítása Lengyelországnak

1428

Zsigmond Galambócnál vereséget szenved a töröktől

1433

Rómában német császárrá koronázzák Zsigmondot

1437

Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés;
Az első Habsburg a magyar trónon: Albert (1439-ig)

1440

Az első Jagelló a magyar trónon: I. Ulászló (1444-ig)

1443-44

Hunyadi János hosszú hadjárata a török ellen

1444. június
- november

Drinápolyi-béke kötése a törökkel;
Várnai-csata - Ulászló elesik a harcban

1446

Hunyadi János kormányzóvá választása V. László kiskorúsága idejére

1448

Rigómezei vereség a töröktől

1456.július 21.
- augusztus

Nándorfehérvári csata a törökkel - győzelem!
Hunyadi János halála

1458. január 20. Hunyadi Mátyás királlyá választása
1463

Jajca ostroma és bevétele

1467

Mátyás adóreformjai; a Fekete-sereg létrehozása

1468

Magyar - cseh háborúk kezdete

1471

Vitéz János vezette összeesküvés leleplezése

1476

Szabács ostroma és bevétele

1479

Kenyérmezei csata - Győzelem a török ellen

1485

Mátyás beveszi Bécs városát

1488

Thuróczi János krónikája

1490. április 6.

Bécsben meghal Mátyás király

1505

Rákosi-végzés: a rendek kimondják, hogy többé nem választanak idegen
uralkodót magyar királynak

1506

Habsburg - Jagelló örökösödési szerződés

1507

Az esztergomi Bakócz-kápolna építése

1514. máj-júl
október

Dózsa György vezette parasztháború
A budai országgyűlés jobbágyságot sújtó törvényei

1521

A török beveszi Nándorfehérvárt

1526.augusztus
29.

szeptember
november

december

Mohácsi-csata - súlyos vereség a töröktől - II. Lajos halála

Szulejmán bevonul Budára
Székesfehérváron királlyá koronázzák I. (Szapolyai) Jánost

A pozsonyi országgyűlés királlyá választja I. (Habsburg) Ferdinándot

1528

I.Szulejmán és I.(Szapolyai) János szövetsége

1532

Kőszeg ostroma

1538

Váradi-békekötés I.János és I.Ferdinánd között

1540

A rákosi országgyűlésen királlyá választják a csecsemő János Zsigmondot
(II.János)

1541.augusztus
29.

december

A török beveszi Budát

Fráter György átadja a koronázási jelvényeket I.Ferdinándnak

1543

A török beveszi Esztergomot

1551

Császári orgyilkosok megölik Fráter Györgyöt

1552.jún.-szept.

szept.-okt.

Temesvár, Drégely, Szolnok török bevétele

Az egri vár ostroma

1556

Szigetvár sikertelen török ostroma

1566.
szeptember 7.

A török beveszi Szigetvárt; I.Szulejmán halála
Zrínyi Miklós kirohanása a várból

1567

A debreceni zsinaton megindul a reformátusok önálló egyházzá szerveződése

1568

Drinápolyi-béke megkötése I.Miksa és II.Szelim között

1570

Speyeri egyezmény I.Miksa és János Zsigmond között

1571

Az erdélyi országgyűlés kimondja a négy bevett felekezet szabad
vallásgyakorlását;

Báthori Istvánt Erdély uralkodójává választják

1593-1606

Tizenötéves háború

1595.január
júl.-szept.

Erdély csatlakozik a török ellenes szövetséghez
Esztergom, Visegrád, Vác felszabadul a török alól

1596.október

A török beveszi Eger várát;
A mezőkeresztesi csatában a Habsburg seregek vereséget szenvednek

1598

Győr visszavétele a töröktől

1599

Vitéz Mihály havasalföldi vajda betörése Erdélybe

1600

Az erdélyi rendek és Basta György seregei szétverik Vitéz Mihály csapatait

1601

Vitéz Mihály megölése

1603

Hűtlenségi perek a magyarországi nagybirtokosok ellen

1604-06

Bocskai-felkelés

1604.október

Álmosdi ütközet

1605.február
április

december

Bocskai Istvánt erdélyi fejedelemmé választják
A magyarországi rendek Bocskait fejedelemmé választják

Bocskai letelepíti a hajdúkat

1606.június

november

A felkelést lezáró bécsi béke megkötése

A 15 éves háborút lezáró zsitvatoroki béke

1608.június

november

Rudolfot lemondatják a magyar koronáról

Királlyá választják II. Mátyást - magyar rendek megerősödése

1615

Bécs elismeri Bethlen Gábor erdélyi fejedelemségét a nagyszombati

egyezményben

1618

Harmincéves háború kezdete

1620-21

Bethlen Gábor Habsburg-ellenes hadjárata

1621

Nikolsburgi béke Bethlen és II. Ferdinánd között

1626.november
december

Bethlen csatlakozik a Habsburg-ellenes hágai szövetséghez
Pozsonyi béke megerősíti a nikolsburgi béke pontjait

1631-32

Parasztfelkelés a Felső-Tisza-vidékén

1643

I. Rákóczi György csatlakozik a Habsburg-ellenes szövetséghez

1645

Linzi béke I. Rákóczi György és III. Ferdinánd között

1646

Zrínyi Miklós megírja a Szigeti veszedelmet

1648

A vesztfáliai békével lezárul a harmincéves háború

1656-57

Zrínyi Miklós megírja a Mátyás király életéről való elmélkedés c. művét

1657

II. Rákóczi György lengyel hadjárata

1661

Nagyvárad török kézre kerül

1663

Elesik Érsekújvár

1664
február

június
augusztus

november

Zrínyi Miklós téli hadjárata
Zrínyi fölégeti az eszéki Dráva- hidat

Új-Zrínyivár feladása
Montecuccoli győzelme a török ellen a szentgotthárdi csatában

Vasvári béke
Zrínyi Miklós halála

1666

Wesselényi Ferenc nádor vezette nemesi mozgalom a Habsburgok ellen

1670-71

Az összeesküvés leleplezése, a résztvevők kivégzése

1673

I.Lipót felfüggeszti a magyar rendi alkotmányt

1674

Magyarországi protestáns lelkészek pere

1678

Kuruc mozgalmak kiszélesedése; Az egyesült hadak élére Thököly Imre kerül

1680

Thököly seregei elfoglalják a felvidéket

1681

A soproni országgyűlésen visszaállítják a rendi alkotmányt

1682-85

Thököly felvidéki fejedelemsége

1683.március

szeptember

I.Lipót és III.János lengyel király törökellenes szövetsége

A nemzetközi hadak fölmentik Bécset a török ostrom alól

1684

Megalakul a Szent Liga

1686

A szövetséges csapatok felszabadítják Budát

1687

A pozsonyi országgyűlésen a rendek lemondanak a szabad királyválasztás

jogáról és az Aranybulla ellenállási záradékáról

1688

Zrínyi Ilona kétévi ellenállás után átadja Munkács várát a császáriaknak

1691

Erdélyi rendek leteszik a hűségesküt I.Lipótra

1697.június

szeptember

A hegyaljai kurucfelkelés kitörése

Zentai-csata - Savoyai Jenő herceg megsemmisítő vereséget mér a törökre

1699

Karlócai béke. Kisebb területek kivételével az ország felszabadul a török uralom

alól

1703.május

június

augusztus

Brezáni kiáltványában II.Rákóczi Ferenc Habsburg-ellenes harcra hívja

Magyarország népét
Rákóczi Mo.-ra érkezik és a felkelés élére áll

Vetési pátens a harcoló jobbágyok terheinek felfüggesztéséről

1704

II.Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé választják

1705.szept.

Szécsényi országgyűlés - II.Rákóczi Ferenc Mo. vezérlő fejedelmévé választása

1707.máj.-jún.

szeptember

Ónodi országgyűlés - Habsburg ház trónfosztása
I.Péter orosz cár titkos szövetséget köt Rákóczi megbízottjával, Bercsényi

Miklóssal

1708.aug.

nov.-dec.

Trencséni csata - döntő vereség a császári seregektől

Utolsó kuruc országgyűlés Sárospatakon

1710.január

Romhánynál összeomlik a kuruc seregek utolsó támadó hadművelete

1711.április
május

Szatmári béke
Majtényi fegyverletétel

1714-15

Pozsonyi országgyűlés lefekteti az ország új politikai berendezkedésének
alapjait

1716

Császári seregek beveszik Temesvárt a töröktől

1718

Pozsareváci békében a török lemond a Temesközről és a Szerémségről

1722.január

A rendek elfogadják az osztrák örökösödési szerződést - Pragmatica Sanctio

1723

Magyar Kir. Helytartótanács felállítása Pozsony székhellyel

1731

Carolina Resolutio kiadása, amely szabályozza a protestánsok helyzetét

1735.április

II.Rákóczi Ferenc meghal Rodostóban

1738-42

Utolsó nagy pestisjárvány Mo.-on

1740.december

Az osztrák örökösödési háború kezdete

1741.szep.

A pozsonyi országgyűlésen a rendek "életüket és vérüket" ajánlják Mária
Teréziának, cserébe a királynő alaptörvénnyé emeli a nemesi föld
adómentességét

1748

Aacheni béke - lezárja az örökösödési háborút

1754

Életbe lép a külkereskedelmi vámokat szabályozó rendelet (kettős

vámrendszer)

1764

Madéfalvi veszedelem. A székely felkelés brutális leverése

1765

Mária Terézia felfüggeszti a rendi országgyűlés működését

1767

Úrbéri Pátens kiadása - rendeleti úton szabályozza a jobbágyi terheket

1777

Az oktatásügyet szabályozó Ratio Educationis kiadása

1780

A trónralépő II.József nem koronáztatja meg magát, a rendek teljes
kizárásával kormányoz

1781

II.József türelmi rendelete

1782

A "fordított Canossa-járás"; VI.Pius pápa Bécsbe látogat

1784.május

okt.-dec.

Az első népszámlálás Mo.-on; II.József elrendeli a német nyelv hivatalossá
tételét Mo.-on

Horea és Closca vezette erdélyi román parasztfelkelés

1785.március
augusztus

II.József közigazgatási reformja - 10 kerületre osztja Mo-ot
Jobbágyrendelet kiadása

1788

A Habsburg-birodalom az oroszok oldalán belép a törökellenes háborúba

1788-89

Szélesedő rendi ellenállás a jozefinista rendszer ellen

1790.január

II.József halála előtt - 3 kivételével - viszavonja rendeleteit

1790-91

II.Lipót által összehívott országgyűlés újraszabályozza az osztrák-magyar

közjogi viszonyt

1793-94

Martinovics Ignác vezette jakobinus mozgalom kibontakozása

1794.júl.-aug.

A Martinovics-féle összeesküvés felszámolása

1795.május

A Vérmezőn kivégzik a magyar jakobinusok vezetőit

1802

A Magyar Nemzeti Múzeum alapítása

1804

Ausztria örökös császársággá alakul

1805

Az országgyűlés törvénybe iktatja, hogy az országgyűlés és a kancellária

feliratai ezentúl latin és magyar nyelven készüljenek

1809.május

június

Napóleon kiáltványa a magyarokhoz

A magyar nemesi felkelés csúfos veresége a franciáktól Győrnél

1811

I.Ferenc feloszlatja az országgyűlést

1822-23

Erősödő megyei ellenállás az abszolutista kormányzás ellen

1825-27

Az első reformországgyűlés

1825

Széchenyi István egy évi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudós Társaság

alapítására (Akadémia)

1828

Az első lóverseny Pesten

1830

Megjelenik Széchenyi Hitel című műve

1831

Észak-kelet-magyarországi parasztfelkelés (koleralázadás)

1832-36

Kossuth szerkesztésében megjelenik az Országgyűlési Tudósítások, majd a
Törvényhatósági Tudósítások

1837-39

Letartóztatják Wesselényi Miklóst, Kossuth Lajost és az országgyűlési ifjak
vezetőit

1838

Nagy dunai árvíz - Wesselényi az "árvízi hajós"

1839-40

Az országgyűlés törvénybe iktatja az örökváltságot

1840

V.Ferdinánd amnesztiában részesíti a politikai elítélteket

1841

Megindul Kossuth szerkesztésében a Pesti Hírlap

1842

A Lánchíd alapkőletétele

1844

Az országgyűlés hivatalos államnyelvnek nyilvánítja a magyart

1845

A megyei ellenzék letörésére adminisztrátori rendszert vezetnek be

1846

Megnyitják a Pest-Vác vasútvonalat;
Kormánypárti politikusok megalakítják a Konzervatív Pártot

1847

Létrejön az Ellenzéki Kör.
A reformpártiak elfogadják az Ellenzéki Nyilatkozatot

1847-48

Utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban

1848.március 3.
március 13.
március 15.

április 7.
április 11.

július 5.
július 11.
augusztus 13.

szeptember 11.

szeptember 16.
szeptember 29.

október 4.
október 6.
október 30.

december 2.
december 7.

december 31.

A párizsi forradalom hatására az országgyűlés elfogadja Kossuth felirati
javaslatát;
Az Ellenzéki kör elfogadja a 12 pontot;

Kitör a Pesti forradalom;
V.Ferdinánd kinevezi az első felelős magyar kormányt;

Az uralkodó szentesíti az "áprilisi törvényeket";
Pesten megnyílik a népképviseleti országgyűlés;
Az országgyűlés megszavazza a hadsereg felállítására kért hitelt;

Nemzetőr csapatok szerveződése kezdődik;
Lemond a Batthyány-kormány;

Jelasic horvát bán támadást indít Mo. ellen;
Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány;

Pákozdi csata;
V.Ferdinánd feloszlatja a magyar országgyűlést;
Az újabb bécsi forradalom elől az udvar Olmützbe menekül;

Magyar vereség Schwechatnál;
V.Ferdinánd lemond Ferenc József javára a trónról;

Az országgyűlés trónbitorlónak nyilvánítja az új királyt;

Az országgyűlés és az Orsz.Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe költözik

1849.január5.
jan.-febr.

febr.26-27.
március 4.

április 2-19.
április 14.
május 1.

május 9.
május 21.

június
július 28.
augusztus 9.

augusztus 11.
augusztus 13.

augusztus 17.
augusztus 26.

október 2.
október 6.

Görgey váci kiáltványa;
Északi hadjárat;

Kápolnai vereség;
Olmützi oktrojált birodalmi alkotmány;

Tavaszi hadjárat;
A Függetlenségi Nyilatkozat kimondja a Habsburg-ház trónfosztását;
Megalakul a Szemere-kormány;

I.Miklós határoz a Mo. elleni fegyveres beavatkozásról;
Buda visszavétele a császári csapatoktól;

Megindul az orosz invázió;
Szegeden az országgyűlés elfogadja a nemzetiségi törvényt;
Vereség Temesvárnál;

Kossuth lemond és átadja a hatalmat Görgeynek;
Világosi fegyverletétel;

Kossuth és a szabadságharc néhány katonája Törökországba emigrál;
Görgeyt Klagenfurtba száműzik;

Megadja magát Komárom erődje;
Pesten kivégzik Batthyány Lajost, Aradon pedig a 13 honvéd tábornokot;

1850

Ausztria és Mo. közötti vámhatár eltörlése

1851

Kossuth kuthaiai alkotmánytervezete

1851-1905

A pesti Bazilika építése

1853

Úrbéri pátens kiadása. Jobbágyfelszabadítás véglegesítése rendeleti úton

1859

Kossuth vezette emigránsok megalakítják a Magyar Nemzeti Igazgatóságot

1860.április 8.

október 20.

Széchenyi István öngyilkossága Döblingben;

Ferenc József kibocsátja az Októberi Diplomát

1861.febr.26.

április
május 8.

augusztus

Az ún. Februári Pátens kibocsájtása;

A magyar országgyűlés összehívása;
Teleki László öngyilkossága;

Az uralkodó feloszlatja az országgyűlést;

1861-65

A provizórium időszaka (az osztrák önkényuralom visszatérése)

1862

Kossuth Duna-konföderációs terve

1865.április

Deák Ferenc "Húsvéti cikke" a Pesti Hírlapban

1867.május 22.
május 29.

Kossuth "Cassandra levele" Deákhoz;
A magyar országgyűlés megszavazza a kiegyezési törvényt (1867.XII.tc.)

1867.jún. 8.

Ferenc József megkoronázása

1868

Az Általános Munkásegylet megalakulása;
Horvát - magyar kiegyezés;
A népiskola - és nemzetiségi törvény megszületése

1872

Első politikai munkásperek Mo.-on

1873

Pest, Buda, Óbuda egyesítése

1878

Bosznia-Hercegovina okkupációja (elfoglalása)

1880

A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása

1882-83

Tiszaeszlári vérvád - antiszemita per Mo.-on

1889.jan-febr.

A véderőtörvény vitája a parlamentben

1890.március

december

Kossuth elveszti magyar állampolgárságát; Tisza Kálmán lemondása;

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása

1894.március

június

Kossuth Lajos halála és budapesti temetése

A polgári házasságról szóló törvény

1895

Szántó Kovács János pere és elítélése

1896.május

A millenniumi kiállítás és a budapesti földalatti megnyitása

1897

Törvény a mezőgazdasági munkásokról ("rabszolgatörvény")

1898

Meggyilkolják Erzsébet királynét

1900

A Huszadik század című lap indulása

1904.november

Házszabálybotrány a Parlamentben ("zsebkendőszavazás")

1905.január
szeptember

A kormányzó Szabadelvű Párt veresége a választásokon;
Százezres tüntetés Budapesten az általános választójogért;

1906.április

Koalíciós kormány létrejötte

1908.június

október

A Nyugat című lap indulása

Bosznia-Hercegovina annexiója (bekebelezés)

1909.november

A Függetlenségi Párt kettészakadása

1910

Tisza István létrehozza a Nemzeti Munkáspártot

1911

Áchim L.Andrást meggyilkolják a Zsilinszky testvérek

1912.máj.23.

"Vérvörös csütörtök"; sztrájkok és tüntetések Budapesten

1914.június
június 28.

július 28.

Jászi Oszkár létrehozza az Országos Polgári Radikális Pártot;
Szarajevóban meggyilkolják Ferenc Ferdinánd trónörököst

A Monarchia hadat üzen Szerbiának; Az I.Világháború kitörése

1916.július

Károlyi Mihály önálló pártot alakít

1917.november

Tömegtüntetés a háború ellen Budapesten

1918.okt. 25.

okt. 30-31.
nov.16.
nov. 24.

dec. 1.

Magyar Nemzeti Tanács megalakulása;

Polgári demokratikus ("őszirózsás") forradalom;
A köztársaság kikiáltása;
A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása

Az erdélyi románok gyűlése Gyulafehérváron

1919.jan.11.

febr. 15.
febr. 16.

febr. 19.
febr. 20.

febr. 23.
márc. 20.
márc. 21.

ápr. 4.

ápr. 16.

ápr. 27.
máj. 5.

máj.30.-jún.30.
jún.1.

jún. 8. 13.
jún. 24.
jún. 30.

júl. 24.
aug. 1.

aug. 4.
aug. 9.
nov. 16.

Károlyi Mihály köztársasági elnökké választása;

Bethlen István létrehozza a Nemzeti Egyesülés Pártját;
Megjelenik a földreform törvény;

Magyarországi Véderőegylet feloszlatása;
Letartóztatják a KMP vezetőit;

Károlyi Mihály földet oszt kápolnai birtokán;
Vyx alezredes átadja az antant jegyzékét az új demarkációs vonalakról;
A KMP és az MSZDP egyesülése:Magyarországi Szocialista Párt;

Kommunista hatalomátvétel;
A Tanácsköztársaság kikiáltása;

Közép-és nagybirtokok államosítása;
Kun Béla tárgyalása Smuts tábornok vezette antant delegációval;
Román királyi hadsereg támadása Mo. ellen;

A csehszlovák intervenciós csapatok támadása;
Gróf Károlyi Gyula ellenkormányt alakít Aradon;

A Vörös Hadsereg északi hadjárata;
Dunántúli vasutassztrájk;

Clemenceau táviratai a magyar csapatok kivonását követelik;
Megmozdulások Budapesten a Tanácsköztársaság ellen;
A Vörös Hadsereg kivonulása a Felvidékről;

Román ellentámadás a tiszai fronton;
A tanácskormány lemondása, a Tanácsköztársaság bukása;

A román királyi hadsereg bevonulása Budapestre;
Horthy Miklós önállósítja a nemzeti hadsereg fővezérségét;
Horthy bevonul Budapestre;

december

Korvin Ottó, László Jenő és a "Lenin-fiúk" halálra ítélése és kivégzése

1920.márc.1.
jún.4.

Horthy Miklós kormányzóvá választása;
Trianoni béke

1921.márc.okt.
nov.

dec.

IV. Károly visszatérési kísérlete;
A Habsburg-ház trónfosztása;

Bethlen-Peyer-paktum (a kormány megegyezése a szociáldemokratákkal

1922.szept.

Magyarország felvétele a Népszövetségbe

1924.jún.

Stabilizáció népszövetségi kölcsönökkel

1925.dec.

A Magyar Rádió első adása

1926.nov.

A felsőház visszaállítása

1927.ápr.

Magyar-olasz örök barátsági szerződés

1930.szept.1.

okt. 13.

A gazdasági válság elleni tömegtüntetés Budapesten

A Független Kisgazdapárt megalakulása;

1932.júl.

okt.

Sallai Imre és Fürst Sándor kivégzése;

Gömbös Gyula 95 pontos nemzeti munkaterve

1934

Magyar - német gazdasági szerződés

1937

A Márciusi Front megalakulása

1938.márc.

ápr.
nov. 2.

dec.-1939.máj.

A győri fegyverkezési program meghirdetése;

Az első zsidótörvény beterjesztése;
Az első bécsi döntés - a Felvidék egy részének visszacsatolása;

A második zsidótörvény parlamenti vitája;

1939.márc. 15.

ápr.
szept.-okt.

Kárpátalja megszállása;

Magyarország kilép a Népszövetségből;
Mo. befogadja a lengyel menekülteket;

1940.aug. 30.
dec. 12.

A második bécsi döntés - Észak-Erdély visszacsatolása;
Magyar - jugoszláv örökbarátsági szerződés;

1941.ápr. 3.
ápr.11.
jún.27.

aug. 8.
dec. 25.

Teleki Pál öngyilkossága;
Mo. megtámadja Jugoszláviát;
Hadüzenet a Szovjetuniónak;

A harmadik zsidótörvény életbelépése;
A Népszava karácsonyi száma

1942.jan.
dec.

Az újvidéki megtorlás;
Bajcsy-Zsilinszky Endre interpellációja a bácskai vérengzések ügyében

1943.jan.
aug.

szept.

A Második Magyar Hadsereg pusztulása Voronyezsnél - a Don folyó mellett;
A balatonszárszói konferencia;

A kormány titkos tárgyalásai a nyugati hatalmakkal

1944.márc. 19.

máj.
máj.-júl.
okt. 6.

okt. 11.
okt. 15.

dec. 21.
dec. 22.

Magyarország német megszállása;

A Magyar Front megalakulása;
A vidéki zsidóság deportálása;
A szovjet hadsereg átlépi a magyar határt;

Az előzetes fegyverszünet aláírása Moszkvában;
Horthy sikertelen kiugrási kísérlete;

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megnyitása;
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása;

1945.jan. 20.
febr. 24.

márc. 17.
ápr. 4.
nov. 4.

nov. 15.

Fegyverszüneti szerződés aláírása Moszkvában;
Rákosi Mátyás az MKP főtitkára;

A földreform rendelet megjelenése;
A II. Világháború befejeződése Magyarország területén;
Országgyűlési választások;

Koalíciós kormány létrejötte - MKP,SZDP,FKGP,NPP

1946.febr.1.

márc.5.
aug.1.

A köztársaság kikiáltása;

A Baloldali blokk létrehozása;
A forint bevezetése;

1947.febr.10.
aug.31.

Párizsi békeszerződés;
Országgyűlési választások;

1948.jún.12.

A két munkáspárt egyesülése: Magyar Dolgozók Pártja

1948-49

A sztálinista egypártállam megszilárdítása

1949.febr.
szept.

Mindszenty-per
Rajk-per

1953.jún.

Az MDP Központi Vezetőségének határozata

1955.dec.

Nagy Imre kizárása a pártból

1956.márc.
júl.18-21.

okt.23-nov.4.
nov.4.

A Petőfi Kör első nyilvános rendezvénye;
Rákosi Mátyás lemondatása az MDP éléről - utód: Gerő Ernő;

Forradalom és szabadságharc;
A Kádár János vezette szolnoki ellenkormány megalakítása;

A szovjet intervenció elfojtja a felkelést és megdönti a törvényes kormányt;

1956-60

Részben nemzetközi nyomásra véres megtorlás

1958.jún. 16.

Nagy Imre és társai halálra ítélése és kivégzése

1958-60

A mezőgazdaság kollektivizálásának befejezése

1968.jan
aug.20.

Új gazdasági mechanizmus bevezetése;
A Magyar Néphadsereg egységei részt vesznek a Csehszlovákia elleni

intervencióban

1972

Gazdasági reform lefékezése, majd leállítása

1973

Olajválság gyengíti a magyar gazdaságot

1979

A demokratikus ellenzék szolidaritást vállal a csehszlovákiai "Charta-
mozgalommal"

1985.jún.

Ellenzéki személyiségek találkozója Monoron

1987.szept.

Első lakiteleki találkozó

1987-89

Sorozatos tömegdemonstrációk Bős-Nagymaros ellen

1988.márc.

máj.
szept.

nov.

A Fiatal Demokraták Szövetségének megalakulása;

Kádár János leváltása az MSZMP éléről;
A Magyar Demokrata Fórum politikai mozgalommá nyilvánítja magát;

A Szabad Demokraták Szövetségének megalakulása;

1989.jan.

jún. 16.
aug.-szept.
szept. 18.

okt. 23.
nov. 26.

Pozsgay Imre az 1956-os eseményeket népfelkelésként értékeli;

Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése;
Az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a Harmadik Oldal tárgyalása a békés
rendszerváltás menetrendjéről;

A Fidesz és az SZDSZ elzárkózik a megegyezés aláírásától;
Az 1956-os forradalom első szabad megünneplése;
Az első demokratikus népszavazás

1990.

márc.-ápr.

máj. 25.

aug. 3.
szept.-okt.

Többpártrendszerű országgyűlési választások: MDF, FKGP és a KDNP szerez
többséget;
Hivatalba lép Antall József kormánya;

Az országgyűlés köztársasági elnökké választja Göncz Árpádot;
Helyi önkormányzati választások megtartása;