1 (7)

kon a minlegy 10 mA-es nyilóiranyu aram hatasara lelrejovó fesziiltseg 1,4 V. Ebboł kivonva a pnp-tranziszlor B-E nyitófeszultseget, az R) emittereiłen-allasra juto egy diódanyi nyitófesziilt-seg erteke 0,7 V. Ez mintegy 100 mA-es emitteraramot, illetve ezzel kozel egyezo kollektoraramot, azaz szeg-mensaramot eredmenyez.

Az inverter bemeneten elhclyezett R3 ellenallas az IC aramgeneratoros ki-menetu szegmensvezerl6 aramat hfva-totl fcszuUsegjelle alakilani.

A digitmeghajtóknak kepesnek kell lenniuka szegmensaramok „elnyelese-re”. Szelsóseges esetben, amennyiben minden szegntens aktfv allapotban van (akijelzett ertek a 8-as szam), valamint adp is vilagit, ez az aram 800 mA. Ha a vonalmeghajló IC2 irwerter kimenete aktiv (H) allapotban van, akkor a Tidi npn tranzisztor bazisaramanak erteke valamivel kevesebb mint 25 mA (azaz azIC kimeneti forrasaramanak hatarer-teket nem haladja meg).

Ez legałabb negyvenszeres aram-eró.silesi lenyezoju tranzisztort fellete-lez. Ilyen ertekkel a legkisebb I121H kodu, 1 A hatararamu BD tipusok is ren-delkeznek (BD135-6, BD137-6, BD139-6). A kapcsolóiizemben muko-do tranzisztorok hutesl nem igenyel-nek.

4. Megepftes, bemeres

4.1. Az alaplap

Az aramkor bevezetó ismertetesenel elmondtuk, hogy muszeriink harom alapvetó reszbol epiil fel, s lgy ennek megfelelden harom aramkori lapol is keszileltiink. Egyreszl a tagoltsag (ill. a modularis felepiles) okan, masreszl el-keriilendd a tulzottan nagy mereteket. Az alaplap egyoldalas nyaktervet a 8. abran, a beiiltelesi rajzal a 9. abran lathaljuk.

Ilyen bonyolullsag mellell az egyoldalas paneltervnek mindig atko-teskeszites az ara. Nos, esetunkben 8 db atkótessel juthatunk egy „kvazi ketol-dalas” laphoz.

A legnagyobb nehezseget a csip es a 20 pólusu esallakozó megfelcllelese okozza, ha azt kezi teslessel oldjuk meg, Amennyiben a - mar t^bbszor emMtett - „vasalasos” technikat va~ laszljuk, akkor nincs ilyenproblemank. A frekvenciameró tok eleg draga ab-hoz, hogy megerje jó minosegu fogla-latba helyezni. Beforraszthatjuk koz-vetlenul is,de vigyazzunk, mertCMOS technologiaju, igy lartsuk be mind az elektrosztatikus toltódes elkeriilesere, mind a forrasztasara vonatkozó szaba-lyokat!

Mint lalluk, a csip „programozasa” a multiplexelt bemenetek megfełełodi-gitertekrc való kbtesevel lortenik, Ep-pen ezerl valamennyi digitkimenetet kulon forrasztóltiskere kivezetttik a rajz szerinti, illetve tetszoleges „fol-programozashoz’\

A K3...K5 praktikusan laresas kap-csolók (Yaxley-k) lehelnek, de az „el-bonyolllast” kedvelók keszilhetnek nyomógombos (pl. Isostat-rendszeru) valtozatot is. Ez utóbbit a komplett 1 GHz-es meromuszer vegleges doku-menlaeiójahoz ajanljuk, mert ennek al-lervezese messze nem ugyanaz a fel-adal, mint egy tarcsas kapcsoló otper-ces atkabelezese.

Szakmai igenyessegre es torellen alkotókedvre vall, ha valaki a termosz-tatot is elkesziti. Ahogy az egy komp-lex rendszemel lenni szokott, a nehezseget, a kihfvast mindig a mechanika kivitelezesejelenti, Ebben az esetben is a 4. abra szerinti elektronikat utan-epiteni rutinfeiadat lehet meg egy kez-dó aramkorkeszitónek is. A specialis kialakitasu futótesl mar nehezebb fel-adat. Reszben axonometrikus muhely-rajzat a 10. abran mutatjuk be. Ałap-anyaga jol forgacsolható aluminium. Ebbe kell bemunkalni a kvarc befogla-16 feszket es el kell kesziteni a negy hófokerzekelo dioda atmenó furatat.

8. abra

TT EK ’06

139